Portfolio
2017-05-18 by

Az is egy döntés, ha nem döntünk

“A döntés gyönyörű művészetének lényege az, hogy nem döntünk olyan ügyekben, amelyeket az adott pillanatban nem kell eldönteni, nem döntünk a döntésre még nem érett ügyekben, nem hozunk olyan döntéseket, amelyek nem járnak eredménnyel, és nem döntünk arról, amiről másvalaki is dönthet.”
(Barnard )

Képzeljük el, hogy egy mozdonyvezető nélkül maradt vonatot látunk egy öt emberrel teli autó felé közeledni. Az autó elakadt a sínen, és a bent ülőkre biztos halál vár, hacsak el nem rántjuk a vonat váltóját. Helyes cselekedet-e így tenni akkor, ha a vonat a másik sínpáron is egy menekülésre képtelen ember halálát okozza, ám öt ember életét megmentettük?… Elfogadhatónak tartanánk-e ugyanakkor etikailag azt, ha váltó híján az autóban ülő öt emberi életét úgy igyekeznénk megmenteni, hogy a vonat elé löknénk egy olyan járművet, amelynek csupán egy utasa van?
Még szerencse, hogy soha nem kell ilyen döntéseket hoznunk. De másokat igen, mégpedig nap, mint nap… Életünk során állandóan döntések sorozatát kell meghoznunk. Nem árt tudni: az angol „decision” (döntés) szó a latin „elvágni” igéből származik. A gondolkodást, mint előkészítő tevékenységet, de még inkább a különféle cselekvési pályák előnyeinek és hátrányainak a mérlegelési folyamatát „vágjuk el”, amikor döntést hozunk. Átlépünk a cselekvési szakaszba.Lehet kialakított vagy spontán a döntés, de mindkettő mögött gondolkodás és tapasztalat együttesének kell állnia. (A fantázia ehhez még jelentős többletet ad).
A döntéshozatal az emberi élet egyik legnehezebb része. Gondoljunk arra, hogy az információkról, amelyek alapján döntünk, el kell döntenünk, (újabb döntés) hogy elégségesek-e. Itt a logikus elme könnyen elboldogul, pótolhatja a hiányzót, kiszórhatja a zavarót. Másik tényező, hogy ugyanazon problémakör megoldásáról nincs két ember, akinek egyforma lenne a véleménye, hiszen a véleményalkotás egyéniségtől, a megszerzett tapasztalatoktól, tudásszinttől egyaránt függ.
Nehéz szembenézni azzal, hogy a döntés sokszor kellemetlen (lpéldául a gyerek anyagi okok miatt nem mehet nyári táborba,) ezért a szülők egy része nem szívesen vállal népszerűtlen feladatokat. Érdekes megvizsgálni azt, hogy az egyén hogyan éli meg a döntési szituációt.
Amikor döntünk, akkor tulajdonképpen nem teszünk mást, mint különböző lehetőségeket mérlegelünk, aztán választunk közülük, melyik lesz számunkra, egy adott probléma során a legcélszerűbb megoldás. Az alapszituáció azonos, mindegy hogy a továbbtanulás, pályaválasztás, egy állásajánlat elfogadása, a szombati buli kiválasztása vagy az alkalomhoz illő ruhamárka megtalálása a cél. Természetesen, az előbb felsorolt helyzetek nagyon sok részletben eltérnek egymástól, és minden esetben más-más szempont válik döntővé.
A döntéseinknél látnunk kell, hova akarunk eljutni. Célirányos emberi választás, adott környezetben, cselekvési változatok között, ahol a cselekvési változatok a döntési folyamat döntést megelőző szakaszában mint cselekvési lehetőségek vannak feltárva.
Az Advertisz Reklám Kft. Oktatási Divíziója a döntéshozatal problematikáját nyílt tréningjén dolgozza fel, ennek során a résztvevők többek között megismerhetik a döntés jellemzőit is. Ebből adunk most egy kis ismertetőt:
1. A döntés egy választás. Bizonyos helyzetekben nem lehet a választást megkerülni. A nem döntés is döntés.
2. Mindig van egy ún. döntéshozó. Lehet 1 személy (általában a családfő, az adott szervezet vezetője), vagy csoport.
3. Választani csak akkor lehet, ha van miből (minimum 2 dolognak kell lennie). Ezek az ún. cselekvési változatok, lehetséges megoldások.
4. Célirány : célja legyen a választónak. Ehhez választja ki számára a megfelelőt.
5. Mindig egy környezetben történik a döntés. Behatárolják, hogy milyen cselekvési változatok lehetnek.
6. A döntés egy folyamat része. Általában van egy passzív része (információk gyűjtése,kiválasztása, összehasonlítása,…..) és egy aktív része (végrehajtás, ellenőrzés ……..)

2015 © Advertisz Reklám Kft.
Minden jog fenntartva.